Munkácsy Mihály kaplonyi rokonainak emlékére obeliszket avatnak vasárnap

2019. március 31-én, vasárnap 15:00 órától Kaplony református temetőjében nagyszabású emlékünnepség keretében leplezik le azt az obeliszket, amely Munkácsy Mihály magyar festőművész ott eltemetett anyai nagyapjának, testvérbátyjának és további anyai ági rokonainak állít emléket. A festő kaplonyi rokonairól Végh Balázs összeállítását olvashatják az alábbiakban.

A Szatmár megyei Kaplony református és katolikus temetőjében százévesnél is régebbi, részben mohával borított mészkő-síremlékek emlékeztetnek arra, hogy itt nyugszanak Munkácsy Mihály (anyakönyvezve: Lieb Mihály Leó. sz. Munkács, 1844. február 20. – elh. Endenich, 1900. május 1.), a magyar képzőművészet kiemelkedő képviselője, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere közvetlen rokonai: testvérbátyja (Lieb Aurél), anyai nagyapja (Reök Theofil, valamint nagybátyja (Reök Pál) és családtagjai (Garlathy Berta, Reök Ida és Reök Margit).

Az anyai ágon szintén kaplonyi származású Mold Máriusz nagykárolyi vállalkozó síremléket készíttetett Munkácsy nagyapja sírja fölé, amelyre felvésette az említett családtagokat is elhalálozásuk sorrendjében. Dobrán János nyírbélteki kőfaragómester egy fekete gránitpiramisból és tardosi vörösmárvány-szarkofágból álló kompozíciót tervezett és készített el, hogy monumentalitásával is hirdesse a nevezetes család jelenlétét a kaplonyi temetőben. A síremlék előtt márványlapra vésett Juhász Gyula-versidézet emlékezteti az ide látogató mindenkori halandót Munkácsy Mihály művészi nagyságára és tragikus emberi sorsára: „A teremtésnek lázától remegve/Bénultan hull le nagyszerű kezed,/Nincs álom többé, színes, fényes eszme,/Íme az Ember! Elvégeztetett!”. Az idézet Juhász Gyula Munkácsy című költeményéből való, melyet 1905-ben, a festő halálának ötödik évfordulóján írt.

Mold Máriusz sem időt, sem fáradtságot nem kímélve kutatta fel a kaplonyi rokonok származási körülményeit és élettörténetét, felhasználva Czeglédi Imre békéscsabai helytörténész Munkácsy ősei és rokonsága című kiadványát (I. kiadása: a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. Békéscsaba, 2001). Ebből kiderül, hogy Munkácsynak kiterjedt rokonsága élt Kaplonyban, és nem érdektelen felidézni egyenként a síremléken szereplő személyek életpályáját:

Reök Theofil (1769 - 1849): Kőszegen született Reck Pál és Knöblin Mária Barbara hatodik gyermekeként. (Nevét házasságkötéskor és a Fényeslitkén anyakönyvezett gyermekeinél Röcknek, Mándokon Roeknek írták, később alakult ki a végleges, Reök névalak.) Nem tudjuk, mikor jött el Kőszegről, annyi biztos, hogy a Forgách grófok mándoki birtokán valamikor az 1790-es években telepedett le. 31 éves korában a Forgách grófok kincstárnokának a lányát, a 26 éves Szélig Annát vette el, 1800. október 12-én esküdtek örök hűséget a fényeslitkei római katolikus templomban. Házasságukból hét gyermek született, de csak hatot tudtak felnevelni, köztük Erzsébet Ceciliát, Munkácsy édesanyját. További életéről a kutatók csupán csak annyit derítettek ki, hogy 1849. március 31-én halt meg a Nagykároly melletti Kaplonyban, valószínű, öregkorára az itt élő fiához költözött, lévén ő lakott a legközelebb Mándokhoz.

Lieb Aurél (1842 - 1859): Lieb Mihály és Reök Cecilia házasságából öt gyermek született, a legidősebb volt Aurél, aki Munkácson látta meg a napvilágot. Munkácsy önéletrajza szerint gyermekkorukban Aurél űzte a legvadabb tréfákat. Egyetlen volt a gyermekek közül, aki jó tanuló volt, és középiskolát végzett. A gimnázium I. osztályát valószínűleg Miskolcon járta, mert amikor édesanyja, majd édesapja halála után Kaplonyba került nagybátyjához, Reök Pálhoz, az 1852-53-as tanévben már a nagykárolyi gimnázium II. osztályának tanulója volt. Mivel a szabadságharc után a nagykárolyi gimnáziumot algimnáziummá fokozták le, a felsőbb osztályokat a szatmárnémeti katolikus főgimnáziumban végezte. Az 1858-59-es tanévben már nem szerepel a végzettek között. Évközben megszakadtak tanulmányai, az évkönyvben ez a megjegyzés olvasható: „Meghalt: Lieb Aurél növ. pap.” Kaplonyban halt meg 160 évvel ezelőtt, 1859. március 31-én, és itt is temették el. A családi hagyomány úgy tudja, hogy papnövendékként sokat aludt a kövön, megfázott és tüdőbajban halt meg. Munkácsy azt írja, hogy a betegség csírája még gyermekkorára nyúlik vissza, amikor pajkosságból Aurélt a kútba ejtették, és tüdőgyulladást kapott.

Reök Pál (1809 - 1897): Amikor 1837. január 8-án Sóvárott Reök Pál örök hűséget esküdött Garlathy Bertának, az anyakönyvi bejegyzés a menyasszonyt 22, a vőlegényt 25 évesnek tüntette föl, valójában a 28-ik életévében volt. Foglalkozásként szatmári földmérőt, lakóhelyként Nagykárolyt jegyeztek be. Reök Pál tehát korán elkerült a nagykárolyi Károlyi grófok szolgálatába, és ott is maradt élete végéig. Az iratok szerint az „ingenieur kvártély” a kastélyban volt. Az 1860-as évektől már a szomszédos Kaplonyt jelölik lakhelyéül a levelek. Azt, hogy Reök Pál nem házassága idején költözött Kaplonyba, bizonyítja ottani rangja, megbecsülése. 1838-ban ugyanis a helyi evangélikus egyház főgondnoka volt. 1848-ban tisztségében újraválasztják, s egy adat szerint még 1879-ben is viseli ezt a címet. 1876-ban Szatmár megye közigazgatási bizottságának tagja.

Garlathy Berta (1814 - 1900): Reök Pál felesége, Sóváron született. Különös, hogy Reök Pál a távoli Sóvárott talált menyasszonyt magának. Mai ismeretink szerint egyetlen magyarázatul az szolgál, hogy a Sóvárról származó Lieb Mihály, Munkácsy édesapja 1832 és 1834 között Szatmáron volt sóhivatali mázsáló, s szinte biztos, hogy ismerték egymást a megyebálokról híres városban. Ez az a kapocs, ami a Lieb és a Reök család férfitagjait összekötötte, s melynek segítségével Lieb Mihály megismerte Reök Pál testvérét, Ceciliát és feleségül vehette. Reök Pál pedig Lieb Mihály lakóhelyéről, Sóvárról hozott feleséget magának.

Reök Ida (1839 - 1906): Reök Pál Ida nevű leánya Kaplonyban született. Bagossy Kálmán helybeli földbirtokos felesége lett. A Bagossyak voltak a Károlyiak mellett Kaplony másik nagy földbirtokosai, és távolról a Károlyiak rokonai.

Reök Margit (1885 - 1888): Mátészalkán született. Reök Pál unokája, Reök Gyula mátészalkai járásbíró leánya. Korai halálát valószínűleg betegség okozta.